Az előadás a tudásgráf architektúráját és megvalósítását ismerteti, valamint kitér az adatfolyamok áttekintésére és az adatok fúziójával kapcsolatos nehézségekre is.

Az ARP-ben megvalósított rendszer bemutatása, amelyben tetszőleges szemantikusan annotált metaadatséma állítható elő, és ennek megfelelő metaadatok készíthetők, exportálhatók, importálhatók, illetve kereshetők.

Az előadás elsősorban az ARP adatrepozitórium hozzáférési lehetőségeit ismerteti, kitérve az adattárolási háttérre és annak kihatására a megosztásra, feltöltésre, és az onnan történő adatfeldolgozásra.

Az előadás ismerteti a RO-Crate formátumot, valamint azt, hogy ezzel a kutatók mi módon találkoznak majd az ELKH ARP platformban végzett tevékenységeik során.

Az előadás bemutatja ELKH ARP-projekt keretében fejlesztett szolgáltatásokat megalapozó kérdőíves kutatást és azzal párhuzamos széleskörű interjús felmérést.

Az előadásban bemutatásra kerül, hogy milyen kérdésekkel és ezekből következő kihívásokkal szembesülünk tudományterületi, intézményi, emberi és szabályozási oldalról az ARP kialakítása közben, és ezekre milyen megoldási javaslatok, tervek készülnek.

Az előadás ismerteti az ELKH ARP igényfelmérési módszertanát és bevezeti azokat a lépéseket, amelyek egy ilyen nagyméretű projekt kapcsán lehetővé tették az egyedi igények beazonosítását és összesítését, valamint az eltérő informatikai hátterű kutatók együttműködését.

Tarczay-Nehéz Dóra, előadásában a csillagászati észlelések és a keletkező adatok tárolásának fejlődéséről mesél a korai, szabad szemes észlelésektől és papír alapú tárolástól kezdve egészen napjainkig, fókuszba helyezve a jelen kor kihívásait és a jövőbeli lehetőségeket.

Molnár László, előadásában tovább részletezi csillagászati adatok tárolásának kérdését technikai oldalról, feltárva a nemzetközi majd a hazai képet.

A HRDA webináriuma az adatgazdász szakma ismertetésére.

Egy kereksztal-beszégetés keretében bepillanthatunk a hidroszféra, a pedoszféra és az atmoszféra vizsgálatának világába, és arra is választ kapunk, hogyan gyűjtik, tárolják és osztják meg adataikat a kutatók.

Az előadásban több kérdés hangzik el a kutatási adatokról, azok keletkezéséről és archiválásról, illetve arról, hogy hogyan érdemes a kutatónak adatrepozitóriumban tárolnia az adatait.